Voltak olyan idők is, amikor nem illett a szexualitásról nyilvánosan beszélni, ami nem azt jelentette, hogy egymás között ne lett volna rendszeres téma a szex , de a lényeget, amire megnyugtató válaszokat kerestünk, ügyesen kikerültük. Nem volt kitől kérdezni, jobb híján az Ifjúsági Magazin szexuálpszichológia rovatán nevetgéltünk mások rossz sztorijain, de egyik lány sem mondta soha, hogy egyébként neki is borzalmas a szex a fiújával. A 80-as, 90-es években a kártyanaptárak fürdőruhás lányai mint legális ingerek még éppen elegendő impulzust nyújtottak a fiúknak, ahhoz hogy fantáziájukban igazi férfinak érezzék magukat. Szerintem el is hitték, hogy bármire képesek lennének, ha a kezükben tartott Bíró Ica megelevenedne, akkor ők még nem sejtették és a lányok sem mondták nekik, hogy mennyire sok, már eddig is kiaknázott felsülési lehetőséget rejt számukra a szexualitás.

A 2010-es évekre ezt a csorbát, sikeresen kiköszörülte az internet. Itt nem csupán a számtalanszor kárhoztatott pornóra gondolok, ami normalitássá tette a fiúknak és lányoknak egyaránt, hogy a kemény akció a lényeg, hanem a tudományos szexualitás egyre nagyobb népszerűségére, ami már-már megkérdőjelezi, hogy előzetes tanulmányok nélkül, egyáltalán lehet-e jó szexuális életet élni.

És természetesen lehet, de ehhez egészséges önbizalom szükséges. A túl sok információ ugyanúgy bizonytalanságban tart, mint a túl kevés, s körülbelül ugyanannyira nehéz ma saját szexualitásunkról őszintén beszélni, mint 30 évvel ezelőtt. Változnak az idők, de úgy tűnik, a szorongás maradt.

Mielőtt időpontot kérsz egy szexuálpszichológustól, valószínűleg benned is megfogalmazódnak olyan kétségek, amelyek megnehezítik a bejelentkezést. Az alábbiakban ezekre, a klienseimtől összegyűjtött, leggyakrabban előforduló kérdésekre válaszolok.

1. Nem, egyáltalán nem kell a telefonban, vagy az emailben részletezned a problémádat (ha csak nem szeretnéd), erre való az első pár alkalom.
2. Igen, teljesen normális, hogy zavarban vagy az első találkozáskor, én is jobban izgulok ilyenkor.
3. Igen, érthető, hogy nehezen találod a szavakat, magyar nyelven amúgy sem könnyű a szexről beszélni. Majd megállapodunk egy közös nyelvhasználatban, ami mindkettőnknek komfortos.
4. Bármi is a történeted, undort, ítélkezést, kioktatást nem fogsz tapasztalni.
5. Igen, nagy a valószínűsége, hogy más embereknek is van a tiédhez hasonló problémája, nem vagy egyedül.
6. Igen, valóban lényegtelen, hogy milyen a szexuális identitásod, orientációd, nemi önkifejezésed, ugyanolyan kliens vagy, mint bárki más.
7. Igen, fontos, hogy a tünetek hátterében lévő esetleges szervi okokat kivizsgáltasd, mert összefügghetnek más egészségügyi problémával.
8. Nem, a szexuálpszichológusok sem tudnak a szexről mindent, sőt nem feltétlenül tapasztaltabbak szexuális téren, mint te, de ez nem is lényeges. Van ilyen is, meg olyan is közöttünk, ebből a szempontból is olyanok vagyunk, mint bármelyik más ember.
9. Nem, egyáltalán nem kell levetkőzni és megmutatni sem .
10. Igen, a pszichológusi titoktartás természetesen erre a helyzetre is vonatkozik, a jegyzetelés más céllal történik.